Évszázadokkal ezelőtt felismerték eleink, hogy a sós levegő jótékonyan hat a légúti betegségekben szenvedőkre, illetve azt, hogy a tengerpartokon, tengeren élők, sóbányákban dolgozók erőteljes légzőszervi egészségnek örvendenek. Ennek egyenes következménye lett, hogy a sós levegőn való tartózkodást terápiaként alkalmazták.
A só lebegő állapotban van jelen a levegőben, megtisztítva a levegőt a káros baktériumoktól, allergénektől. Napjainkban a sóterápiát tudatosan használják légzés- és fürdőterápia formájában. A sónak nagy szerepe van a szervezet ionháztartásának szabályozásában, és fertőtlenítő hatása is jelentős. A légzésterápia lényege, hogy a só jótékony, negatív töltésű ionjai a légtérben fertőtlenítő hatást fejtenek ki, megkötik a port, pollent. A sóionok a levegővel együtt bekerülnek a légzőszerveinkbe, ahol szintén fertőtlenítenek, valamint a légzőszervek természetes védekező, öngyógyító funkcióit stimulálják. Sóterápia alkalmazásával az alábbi betegségek tünetei csökkenthetők:
A konyhasó és egyéb halogén elemek alkotta sók (bromid, jodid) terápiás alkalmazását haloterápiának nevezzük. A terápia természetes helyszínei nehezen elérhetők a legtöbb ember számára, így a rendelkezésre álló technológiák alkalmazásával gyorsan elterjedtek és terjednek a könnyen elérhető mesterséges haloterápiás helyiségek A haloterápia célját szolgáló teremben a levegő kliamatikus jellemzői megegyeznek a normál szobai levegő jellemzőivel. Az egyedüli lényeges különbség, hogy a sószoba levegője sórészecskékkel dúsított. A dúsításra többféle megoldás létezik, a különböző eljárások során eltérő sókoncentrációt érhetünk el a helyiségben.
Minden szilárd anyag, így a kristályos só is folyamatosan szublimál (párolog). Ha ez zárt térben (szobában, barlangban stb.) történik, a levegőben lévő só koncentrációja 0,5-1mg/m3-re nő. Ilyenkor a szilárd kristályból kilépő sómolekulák a levegőben lévő vízrészecskékhez kapcsolódnak, abban feloldódnak. A párolgó só javarésze így vízhez kötve van jelen a levegőben. A levegő páratartalma alapvetően befolyásolja a helyiség levegőjében oldható só mennyiségét. A magasabb páratartalmú levegő több sórészecskét tud magában tartani. A természetes terápiák helyszínéül szolgáló sóbányák üregeiben a relatív páratartalom többnyire a közérzetünk számára ideális 45-55%, a hőmérséklet pedig egyenletes 13-18°C. Ezeket a klimatikus viszonyokat próbáljuk követni a mesterségesen kialakított haloterápiás helyiségekben is, oly módon, hogy a helyiségbe minél nagyobb mennyiségben helyezünk el bányászott vagy mesterségesen előállított sókristály tömböket. A helyiségben elhelyezett sótömbökből alakítjuk ki a helyiség falburkolatát részben vagy egészben. A sókristály tömbök burkolatként történő alkalmazása a sókristály színének, átlátszóságának, szennyezettségének köszönhetően számos belsőépítészeti attrakciós lehetőségét rejti magában. A sóburkolat mögé helyezett fényforrásokkal nagyon hangulatos, meghitt környezet alakítható ki.
A leggyakrabban alkalmazott burkolási eljárások:
Sószoba, vagy csak egy sófal kialakítható lakásban, közösségi helyeken, óvodákban, iskolákban, szabadidő- és wellnessközpontokban, munkahelyeken is, javítva ezzel a helyiség levegőjének minőségét.
A haloterápiához kapcsolódó kutatások szerint 10-20mg/m3 sókoncentráció esetén lehet a leglátványosabb egészségügyi eredményeket tapasztalni. Ezért elterjedtek olyan megoldások, amelyekkel a levegőben lévő sórészecskék számát megtöbbszörözhetjük:
